Magyar alkalmazás segíthet a munkahelyi stressz kezelésében
Sok munkavállaló gondolja úgy, hogy a fokozott stresszel járó kockázatok ellen a munkaadók nem tudnak hatékonyan fellépni.
Sok munkavállaló gondolja úgy, hogy a fokozott stresszel járó kockázatok ellen a munkaadók nem tudnak hatékonyan fellépni.
A munkavállalók 81%-a közepesen nagyobb stresszt él meg a mindennapokban, sokan hétvégén sem tudnak kikapcsolódni.
Kezd divatba jönni a botránykeltés mint megfizethető marketingfogás. Legutóbb egy indiai cég stresszellenes kampánya okozott mérhetetlen szorongást.
Ma már nem kérdés, hogy a munkavállalók mentális egészsége kihat a cég gazdasági sikerére is. Azok a munkaadók, akik valóban törődnek a munkavállalóikkal, nem csupán barátságos munkahelyi légkört teremthetnek: növelhetik az általános teljesítményt, és csökkenthetik a felmondási rátát, ráadásul bizalmat és elkötelezettséget alakíthatnak ki. De vajon mi jellemzi a gondoskodó munkaadót, és miért éri meg ez a fajta befektetés?
A krónikus alvászavar gyakori a dolgozó emberek körében. Sőt mi több, az amerikai felnőttek mintegy negyede küzd inszomniával, azaz álmatlansággal, és körülbelül ugyanennyien számolnak be túlzott álmosságról. Sajnos az alvászavarok emelik a rák, a depresszió és a szívproblémák kockázatát is. Ami pedig a munkahelyi teljesítményünket illeti: csökkentik a produktivitásunkat a hangulatunk és hatékonyságunk romlása révén. Lássuk, hogyan szállhatunk szembe a problémával!
A megkérdezettek majdnem fele váltott munkahelyet az elmúlt két és fél évben.
Mindenki életében eljöhet a pillanat, amikor úgy dönt, itt az ideje, hogy új munkahely után nézzen – függetlenül attól, hogy a túlhajszoltság, a motiválatlanság vagy csak az új impulzusok iránti igény miatt érzi szükségszerűnek a váltást. Az új helyzethez alkalmazkodni azonban éppolyan nehéz, mint lezárni a régi rutint: új munkatársakkal, új feladatokkal és új munkamódszerekkel találkozunk, így egyszerre kell majd bizonyítanunk és megfelelnünk, sőt a mindezzel járó szociális stresszen is úrrá kell lennünk valahogy. Érdemes tehát tudatosan készülnünk a munkahelyváltásra!
Minden negyedik-ötödik ember küzd élete során depresszióval, ám a munkahelyi szorongás, a munka közben érzett nyomás még ennél is gyakoribb. Ma már a szakirodalom is a 21. század népbetegségeként emlegeti a stresszt, amelynek legfőbb kiváltója éppen a munkahely. De mit tehetünk a munkahelyi szorongás ellen, és egyáltalán: hogyan ismerhetjük fel?
Bár törvény írja elő a munkáltatók számára a pszichoszociális kockázatok felmérését, alig van olyan hely, ahol foglalkoznak ezzel. A kiskunhalasi kórházban viszont már szűrik a stresszelőket.
A járvány csillapodásával egyre többen mennek vissza dolgozni a jól megszokott otthoni környezetből. Sokan hatalmas, egylégterű irodákba térnek vissza, és egy új kutatás szerint az ilyen munkahelyen akár stresszesek is lehetnek.
Harvey Weinstein után a filmipar újabb nagyhatalmú producere kényszerült visszavonulni: Scott Rudinról évtizedek óta tudta mindenki, hogy a valaha volt egyik legrosszabb főnök, de a munkatársakhoz vágott laptopok, telefonok és üvegtálak történetei megmaradtak sör melletti anekdotáknak. Mostanáig.
A munkahelyi stressz általános jelenség, egy vezető beosztású munkatárs esetében pedig mértéke a sokszorosára nőhet. Melyek a leghatékonyabb munkahelyi és egyéni gyakorlatok? Mit gondol erről egy HR-szakember és egy business coach? Mutatjuk, milyen stratégiák segíthetnek a döntéshozatalban.
Vannak munkahelyek, ahol lehetetlen boldogulni – például terrorizáló főnök esetén érdemes inkább új munkahelyet keresni. De ha a stressz fő forrása a munka, és nem az emberek, arra a helyzetre az orvosok és pszichológusok a következőket ajánlják.
Érthető, ha egyre népszerűbb a módszer a munkahelyeken.
Szinte nem telik el nap, hogy ne ejtenénk ki a szánkon azt a szót, hogy stressz. „Ne stresszelj ezen!”, „Micsoda stresszes nap!”, még ha olykor pozitív értelemben használjuk is: „Ezen most nem stresszelem magam”.
Kilenc macska szaladgál a Ferray informatikai cég tokiói irodájában. A cicusok felugranak az alkalmazottak ölébe, finom mancsukkal megütögetik a számítógép billentyűzetét, harapnak néhány falat finomságot, majd békésen dorombolnak a munkatársak ölében.
Sok időt, pénzt és energiát fektetünk az ideális otthonunk megtalálásába, a lakásunk, a házunk karbantartására, hiszen fontos számunkra, hogy az egész napos távollét után jól érezzük magunkat. De mennyit törődünk azzal a hellyel, ahol a napunk nagy részét töltjük? Ha a munkahelyünkön már hétfőn reggel a pénteket várjuk, egyszerűen csak több pihenésre van szükségünk, vagy ennyi már nem lesz elég, mert a kiégés tüneteit mutatjuk? – Geszvein Erika szakpszichológus írása.